A nemzeti identitás befogadó és kirekesztő értelmezésének következményei a csoportközi szolidaritásra

Kísérleti módszerrel a nemzeti identitás személyes definíciójának manipulálásán keresztül vizsgáltuk a roma emberek és muszlim bevándorlók helyzetével kapcsolatos érzelmi és viselkedéses választ (N = 436). A randomizált elrendezésű kísérletben a nemzet befogadó, polgári definícióját megerősítő feltételben a válaszadók pozitívabban észlelték a romákat és nagyobb empátiát mutattak feléjük, mint a nemzet kirekesztő, etnikai definícióját megerősítő feltételnél. A manipuláció ugyanezt a hatást nem váltotta ki a muszlim bevándorlók kapcsán.  Azonban a beavatkozás nem volt eredménytelen a muszlim bevándorlók esetén sem, mivel mindkét célcsoport esetén nagyobb kollektív cselekvési hajlandóságot mutattak a résztvevők a befogadó nemzet fogalmát megerősítő feltételben.

Eredményeink arra mutatnak rá, hogy a polgári, vagyis nem etnikai alapon meghatározott, befogadó nemzeti identitás erősítése sikeres intervenció lehet a csoportközi szolidaritás fokozására, azonban korlátozza ennek eredményességét, ha a külcsoportot még potenciális csoporttagként sem észleljük.

A témában megjelent publikáció:

Kende, A. K., Lantos, N. A., & Krekó, P. (2018). Endorsing a civic (vs an ethnic) definition of citizenship predicts higher pro-minority and lower pro-majority collective action intentions. Frontiers in psychology, 9, 1402.

Letöltöm az angol nyelvű cikket (PDF)

Tovább az angol nyelvű cikkhez